Kép-írás: kalligráfiák, jelek, gesztusok és betűképek

Az Abu-Dzabiban, az Etihad Modern Art Galériában 2022. november 15. és december 4. között bemutatott magyar művészeti kiállítás az írás és kép kapcsolatait elemzi a kortárs festészetben. Címe Picto/Graphy: Calligraphies, Signs, Gestures and Letter images (Kép-írás: kalligráfiák, jelek, gesztusok és betűképek). A kiállítás tizenkettő meghatározó magyar művészt mutat be, akik a magyar és a nemzetközi művészeti színtéren is ismert és elismert alkotók. Jelentős részük a magyar neoavantgard (1960-as és 70-es évek) központi szereplői, köztük külföldön (Franciaországban, Németországban vagy Ázsiában) élt/élő magyar művészekkel, akik mintegy folytatói Hantaï Simon a Louvre Abu-Dhabi anyagát lezáró szürrealista-kalligrafikus festészetének.

A kiállításon szereplő alkotások a modern művészet absztrakt irányaiból, a nagy kultúrák különböző írás-tradícióiból és a mindenkori létérzés kifejezésének igényéből építkeznek. Képi értékeik közé tartozik a személyes és az egyetemes összekapcsolása; a térbeliség megteremtésének új (olykor a magyar modern művészetben kiemelkedően erős hagyománnyal rendelkező geometrikus-konstruktív rendszerekből, máskor a festői mozdulatból születő – napjainkban computeren is előállítható - vagy áttetsző festékrétegekkel, esetenként átrajzolással, illetve reliefszerűen képzett, a szerialitást is felfedező) módjai; a spiritualitás visszaszerzése az archaikus írásmódok alapján. Mindezek a festészet hitelét is megerősítik. A kiállítást látogató közönség párhuzamokat találhat köztük és a helyi művészet között, amint a magyarországi sajátosságok (a népművészet ősi díszítőrendszerei, a költészettel, zenével fenntartott kapcsolat) is feltűnhetnek előttük.

Ismerve a kalligráfia jelentőségét az iszlám kultúrában, melyben az nemcsak művészi teljesítmény, hanem az inspiráció forrása is: a spirituális világ látható kifejeződése, a Magyar Nemzeti Bank művészeti divízójának tanácsadója, egyben e projekt koordinátora, Bagyó Anna vetette fel az Írást mint a kiállítás lehetséges témáját. Keserü Katalin művészettörténész, professor emeritus, a gyűjtemény volt és a kiállítás jelenlegi kurátora (két kisebb, Delhiben illetve Kairóban rendezett Kép/Írás kiállítás után) vele együtt válogatta az anyagot a Magyar Nemzeti Bank (HNB/MNB) gyűjteményéből (az 1950-es évektől máig)

A kiállítás témáját egészíti ki a többségében neves nemzetközi fesztiválokat is megjárt díjnyertes magyar animációs filmek válogatása. Az öt jeles animációs műterem (a Boddah, a Kecskemétfilm, a KEDD és az egykori Pannónia) közreműködésének köszönhetően Orosz Anna Ida és Orosz Márton összeállításában vetített alkotások két szekcióban (14 gyerekfilm és 32 felnőtteknek szóló film) várják a közönséget. Az animációs film apró gesztusokból, jelekből, stilizált figurákból építkező eszköztára és a képek közötti asszociációk kapcsolatát megvilágító metaforái egyaránt teret adnak a filozofikus mondanivalójú és az elbeszélő jellegű történeteknek. A magyar rajzfilm mai legjelentősebb, nemzetközi koprodukciókban is foglalkoztatott műhelyében, a Kecskemétfilm Stúdióban készült 100 részes „Magyar népmesék” sorozatot az a Jankovics Marcell indította útjára, aki korábban 1970-es és 1980-as években a közép-európai animáció aranykorának meghatározó központját jelentő budapesti Pannónia Filmstúdióban együtt dolgozott a magyar rajzfilm atyjaként tekintett Macskássy Gyulával és az Oscar-díjas rendezővel, Rófusz Ferenccel.

TELJES MŰVÉSZLISTA: Aatoth Franyo (1954), Bak Imre (1939-2022), Csáji Attila (1939), Frey Krisztián (1929-1997), Hencze Tamás (1938-2018), Ilona Keserü Ilona (1933), Konok Tamás (1930-2020), Korniss Dezső (1908-1984), Lakner László (1936), Major Kamill (1948), Mengyán András (1945), Nádler István (1938)

(A fenti kép: ↑ Korniss Dezső, Fehér-fekete kalligráfia, 1959, farost, zománcfesték, 30x40.5 cm)