Frey Krisztián

(Budapest, 1929 - Zürich, 1997)
 

Frey Krisztián annak a Bak Imre, Keserü Ilona, Maurer Dóra vagy Tót Endre nevével fémjelzett, az 1960-as évek közepén nyilvánosság elé lépő neoavantgárd Iparterv-nemzedéknek volt kiemelkedő tagja, amely 1968–1969-ben művészettörténetet írt az IPARTERV nagyvállalat kultúrtermében rendezett, forradalminak bizonyuló kettős kiállításával. Bár Frey egy évtizeddel idősebb volt az Iparterv-nemzedéket alkotó művészek derékhadánál, de applikált, fotografikus betéteket tartalmazó, szkriptorális alapkarakterű absztrakt festészete fontos fejezetét jelentette az IPARTERV I. és II. kiállításnak.
1957–1965 között teremtette meg a szkriptorális absztrakció, illetve az absztrakt expresszionizmus egyéni variációját, érintkezve a fiatal progresszív művészek Zuglói Körével. Az 1965–1967 között születő, úgynevezett Rákosligeti képek, ez a pár tételes sorozat a hazai radikális absztrakt festészet és a monokróm művészet úttörő szériája.
A saját művészetét „változó tempójú gesztusfestészetnek” nevező Frey 1970-ben emigrált Svájcba, és a rendszerváltásig Zürichben élt. Itt az 1970-es évek végétől közel két évtizeden át kizárólag matematikával, zenével és számítástechnikával foglalkozott. Experimentális komputerrajz-kísérletei (geometrikus transzformációk, sztochasztikus módszer) a nemzetközi computer art úttörői közé helyezik. A háború utáni európai absztrakció egyéni nyelvet teremtő magyar képviselőjeként ötvözte az informel festészet lírai formáit és a kézírás gesztusait, Cy Twomblyhoz vagy Georges Mathieuhöz hasonlóan.

Rieder Gábor