Maurer Dóra

(Budapest, 1937 - )
 

Maurer Dóra festészete bár látszólag konstruktív-konkrét művészeti tendenciákhoz kapcsolódik, de valójában sokkal inkább egy belső, koherens logikára épülő alkotói tevékenység mentén érthető meg: a több, mint öt évtizedet felölelő életmű mediális szempontból igen sokrétű, mégis a mozgás és az eltolódás vizsgálatának központi gondolata köré szerveződik. Az 1960-as évektől kezdve készített grafikáiban ugyanúgy egységes gondolatként van jelen a szándék ezen folyamatok vizsgálatára és láthatóvá tételére, mint az 1970-es évek képzőművészeti fotóhasználatában, majd az utóbbi évek festészeti munkásságában is. 

Maurer művészete az 1980-as évektől egyre inkább a táblaképfestészet felé tolódott el: ekkoriban több eltérő színű geometrikus vonalhálót festett meg, majd ezeket egymáshoz képest síkban eltolta. A raszterhálót később formázott alap felhasználásával jelenítette meg a Quod Libet-sorozat darabjain. A vonalhálózatot az 1983-ban befejezett Buchberg-projekt során a térbe is kivetítette, a munka közben észlelte, hogy a teremben megjelenő különböző fény- és megvilágítási viszonyok hatására a színpercepció is folyamatosan változik. Maurer az 1980–1990-es évek fordulójától különböző hideg-meleg tónusok révén többek között ezt a jelenséget is kihasználta festménysorozatainak elkészítésekor.

Maurer Dóra festészete – éppen úgy, mint egész képzőművészeti munkássága – az emberi érzékelési képességet tematizálja, és ennek a megismerési folyamatnak a láthatóvá tételére tesz kísérletet. 

​RÁTKAI ZSÓFIA